Örök Hold 1. fejezet Születésnapi parti

Felébredtem. Különleges ez a mai nap ma vagyok hét éves.Mármint emberi években számolva, az én fejlődésem már befejeződött.Innentől már nem fogok öregedni.Mindig úgy fogok kinézni mint egy tizenhét éves lány.Mindig is szerettem, hogy ilyen különleges vagyok.Valaki koppogtattot.Biztosan anya,hogy felkeltsen.De nem.Alice jött be a szobámba, szinte már táncolva.
-Látom már felkeltél!-szólt csilingelő hangján és felhúzott az ágyról-Sűrű napunk lesz ma.Ellőször vásárlunk,majd kisminkellek, amíg én és a többiek feldíszítjük a házat Rose megcsinálja a hajad, aztán...-és itt abba kellet hagynia, mert anya várt minket a lépcső allat és elhúzott Alicetől.
-Csak egy percet adj!-bocsánat kérő pillantást vetettem Alicere és követtem anyát.
-Kicsim, Jackob ma egy nagyon fontos dolgot fog neked mondani figyelj rá nagyon!
-Jó, persze, hogy oda fogok figyelni!De mit akar mondani Jackob ami ilyen fontos?-kérdeztem meglepődötten.
-Azt majd elmondja őmaga. Most pedig meny vissza Alicehez és menjetek vásárolni!
Amikor beszáltunk a kocsiba eszembe jutott egy kérdés.
-Alice, ugye meghívtad Annabth-t?
-Persze, Renesmee meghívtam a legjobb barát nődet.
A nap többi része gyorsan eltelt.Ám amikor közeledet a parti ideje izgulni kezdtem.Ezt anyutól örököltem és egy téleg nagyon kicsi ügyetlenséget is
, de ez nem volt feltűnő a vámpír örökségnek része volt a kecses mozgás is.De még is, mi van ha elesek? Mire eljött az idő lenyugodtam.Kecsesen sétáltam le a lépcsőn.Minden tekintett rám szegeződött, de én
csak egyet kerestem.Jackobét. A tömegen keresztül egyenesen hozzá mentem.
-Anya, azt mondta szeretnél valami fontosat mondani.
-Igen, gyere csak!-azzal kézen fogott és kivit a teraszra.És mesélni kezdet.Aról, hogy a farkasoknak vannak furcsa dolgai, ilyen az, hogy addig nem öregszenek amíg néha átváltoznak és a bevésődés.Ez sokall több mint a szerelem itt társul hozzá még gondoskodási vágy és ez örökön-öröké tart.
-...és nekem Nesie te vagy életem választottja, de ha neked közömbös vagyok el kell, hogy fogadjam-monadta lemondóan.
-Dehogy, vagy nekem közömbös-a meglepetéstől és a felismeréstől, hogy ezt valahol mélyen mindig is éraztem csak suttogni tudtam.Ő lehajolt és meg csókolt.Sokáig beszélgettünk még. Aztán mikor kéz a kézben sétáltunk be már csak a buli romjai maradtak.Apa rohant oda hozzánk elég mérgesen.
-Mit csináltatok ennyi idejig?-szinte mér kiabált.
-Csak beszélgettünk-próbáltam nyugodt maradni, nem sok sikerrel.Gondolom valamit meglátott Jackob fejében, mert órditva kirohant az esőbe.Anya uttánna ment, hogy lenyugtassa.Ép én is indulni akartam, de Esme megállított.
-Renesee, most nem lenne ajánlatos utánuk menni, hagynod kell, hogy Edward lenyugodjon!
Hallgattam Esmere.Miután összetakarítottunk Jacbkobot felhívta Billy mennyen haza.És mi csak vártunk és vártunk anyuékra, de nem jöttek meg.